Ízek és Színek képkiállítás


Szombat délután 4 óra Danubius ház, és én zilált tekintettel esem be a telt kávéházba. Az még mellékes, hogy annyira izgulok, mint még soha. Pedig nem az én fotóim, nem az én munkám rejlik a kiállításban. De...életemben először kértek fel arra, hogy "beszéljek" is valamiről, ami nekem fontos, lételememmé vált az elmúlt hónapok alatt. A Critical Mass bekebelezte a várost, én körbekerítve sopánkodtam, milyen ciki lesz elkésni. Dudiék defektet hagyva, Dóriék feladva az autózás lehetőségét, még így is időben odaértek. És nagyon jól esett, hogy eljöttek...Köszi csajok!:)Ahogy mondani szokták 5 percet késni stílusos, de én 3ra szerettem volna odaérni, hogy meg is ismerhessem jobban a blogger lányokat. Krisztivel remélem hamarosan találkozom megint, elméletileg körbevezet a mesés Vecsési piacon...várom:)
Vittem a kis jegyzetlapjaimat, pontokra szedve, átgondolva, ami a zavarodottság tető pontjában, elszállt, mintha nem is létezett volna. Árpád pedig kiröhögött, hogy még el is hoztam magammal amit szeretnék mondani, ő is megmutatta a jegyzetét a kislánya rajzát:) . Olvastam a blogger lányok élménybeszámolóját is ( A la carte, Mennyei édesség, Az élet napos oldala, Charlotte), megkönnyebbültem, hogy nem én voltam az egyedüli aki izgult:) (és azon is, hogy mégiscsak nők vagyunk és mindenkinek van valami baja a tökéletes képekkel, nekem még mindig tagadhatatlanul iksz lábam van :) ) Én még mindig csak gratulálni tudok nekik, sokan bele sem gondolnak, hogy mennyi munka rejlik egy ilyen blog készítésében. Egy új hobbi nyílt meg a foodblog oldalakon, és ez a fotózás művészete. Háttérben az inspirációk, a tanulás, a támogatás, és ezzel is bebizonyosodik, hogy ha van szenvedély, és nyitottság bármire képesek lehetünk...
Köszönöm a meghívást, és sajnálom, hogy alig tudtam ottmaradni, egyedül a képeket sikerült megnéznem és Kriszti férjével, ill. Árpáddal beszélgetnem. Remélem még lesz ilyen kiállítás, már csak a sütik miatt is :)


A képeket a lányoktól lopkodtam:)

7 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy neked is pozitív volt! Critical Mass miatt néhány ismerősöm ide sem ért konkrétan. (vagy csak erre fogták) :)
    Sajnálom, hogy nem tudtunk pár szót váltani, de majd legközelebb! :)

    VálaszTörlés
  2. Tanúsíthatom, hogy nem erre fogták, még visszafele is a nagy sietségben érzékelhető volt a lezárás. Az Attila útnál beállva, volt egy gondolatom, hogy ha hazaérek kidobom a biciklimet :D
    Elnézést kérek, remélem nem tűntem bunkónak. Intézni kellett a defektet, és vittem barátnőmet is vissza, mert neki meg dolgoznia kellett:(
    Remélem!:)

    VálaszTörlés
  3. Neem, nem szó sincs bunkóságról. Eléggé szóval voltam tartva, de így sem tudtam mindenkivel beszélgetni, akivel szerettem volna :(

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó az összefoglaló : ))A bringád meg van még ? : )

    VálaszTörlés
  5. Nem dobtam ki, lenyugodtam, de bent a városban erős késztetést éreztem, és elég határozottnak tűntem akkor:)))

    VálaszTörlés
  6. Azt hiszem én most tévedtem ide először... :)
    Nem tudtam, hogy blogot írsz... :O
    De még milyen blogot! :))
    Nagyon tetszik, most egy darabig nézelődök.
    Örülök, hogy megismerhettelek szombaton, nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy elvállaltad a megnyitó szerepét! :)))

    VálaszTörlés
  7. Szia Niki,

    örülök, hogy tetszik:))) és én köszönöm, egyértelműen:)))

    VálaszTörlés