Karamellás narancsos almás lepénykék

Szerintem mindenki ismeri, vagy legalábbis remélhetőleg nem vagyok egyedül, mikor este nyilvánvaló időpontban úgy 11körül, rám tör az édesség hiány. Megtanultam feladni az ellenálló harcot, hiába próbálkozom először gyümölccsel, a végén vagy kikötök egy tábla étcsokoládé mellett (ami eredetileg szuflénak lenne) vagy bevállalom és összedobok egy édességet. vagyis "-szerűt". A hűtőben volt: leveles tészta, narancsos alma lekvár és karamell mártás (ami még egy előtte való napi palacsintázásról maradt meg) és a maradékokból 30perc elteltével csökkentettem a gyomor cukor hiányát...a fotózásra másnap került sor:)



Karamellás narancsos almás lepények

1 adag leveles tészta
1,5dl narancsos almalekvár
3 alma
karamellmártás

A leveles tésztát kerek formával kiszúrom (kb. 12db) és megkenem narancsos lekvárral. Erre vékonyan szeletelt meghámozott almaszeleteket terítek, és 170 fokon 15-20percig sütöm, majd kiemelem a kis almás lepényeket, és mindegyik tetejére teszek egy-egy kanál karamellmártást és visszateszem a sütőbe még 10 percre.

Tálalásnál kettőt helyezek egymásra, mert egy darab...az csak mézesmadzag...:)

Narancsos almalekvár:

1narancs héja
3alma
cukor
fahéj
szegfűszeg
kardamom

Az almákat felszeletelem és pár evőkanál vízzel, cukorral, a fűszerekkel és a narancshéjával megfőzöm. A végén a fás fűszereket eltávolítom.



Karamell mártás:

200g cukor
2 dkg vaj
250ml tejszín
1/2 citrom leve

Azért nem mernék megesküdni, hogy pontosan ezek az arányok, mert nem igazán méregetem, ez ilyen szemmel mérek eset.

A cukrot a citromlével és kb. 1dl vízzel lassan elkezdem főzni. Először habosodik, mégjobban habosodik és végül a fehér kristályos színből szép lassan borostyán színné fog átalakulni (a cukor elkezd "égni"). Félrehúzom és óvatosan apránként adagolom hozzá a tejszínt (vulkanikus működések lépnek életbe) a végén pedig elkeverem benne a vajat.

A szakácsok könyvében lépésről lépésre le van írva, hogy keletkezik 100foktól bevonószirup a 175fokon készülő sötét karamellig. Érdekes, hogy 10fokos eltérésekkel mennyire változik az állaga, de ehhez egy nagyon türelmes vasárnap délután kellene...majd egyszer:)



A fix karamellmártás a könyvből:
100ml folyékony glükóz
130g porcukor
25g sós vaj
250ml lágy habbá vert tejszín

A glükózt lassan melegítjük (de nem forraljuk), hozzáadjuk a cukrot és addig főzzük még borostyánszínű nem lesz. Majd levesszük a tűzről és habverővel elkeverjük benne a vajat és a tejszínt, és visszatéve 103fokig melegítjük. Tálalás előtt hagyjuk kihűlni.



Nem vagyok egy photoshop mester, a kontraszton és fényen szoktam maximum állítani, viszont az automatikus szín gombbal sikerült számomra régi polaroid fotó élményt okozni. Megtetszett..ráadásul egy kattintás:)