Imádom az anyósomat, úgy ahogy van! A sok anyós vicc, és történet után, igen úgy tűnik szerencsésnek mondhatom magam. És szülinapja volt, vagyis, jöhetett a mindent beleadok!:)
Arról nem beszélve, hogy végre megint a terepemen voltam. JE T'AIME! Te csodálatos francia világ, vagyis az én megálmodott világom. Fehér kis kopott tekercses vaskerítés, futtatott fehér-kék virágokkal, kis rózsaszín mécsesek, egy nagy pad virágos takaróval, kockás párnák, egy csipkemintás vas kerekasztal, amin ott a kedvenc rózsás-málnás limonádém, apró sütemények, habos lágy mousse-ok, hogy szeretlek,de nagyon!
Azt mondják, ha megálmodod, és akarod valóra válik. És bármilyen szirupos, ragadós a történet, erre vágyom, mert francia desszertet készíteni és világában élni, az én amerikai francia happy end-em...
Számomra a francia desszertek, a kifinomult ízekről, a kecsességről és a tökéletes technikákról szól. Ha nincs technika, akkor a többi is borul, amíg nem értjük meg miről szól ez a hitvallás, csak összelegózzuk szó szerint egy süteményt, tortát, mousse-t. Tudom, mert én is ezt csináltam mikor azt sem tudtam eszik e vagy isszák a ganache-t. Egy út, amin folyamatosan kell járni, és fürödni benne, mert mindent meghálál az, mikor megkóstolják, és elégedetten dünnyögnek, vagy szóhoz sem jutnak. Na ez már valami! És igen a legfontosabb, holtig tanulod.
Már teljesen kiment a fejemből, hogy bizony én fotózásra félreraktam egy vékony csíkot a születésnapi tortából. Egy hónapig ott gubbasztott szegény a fagyasztóban a gyümölcspürék mögött, és hála a takarításnak, előkerült, hogy ismét előkerüljön az élmény, és bevallom..khm...az íze, mert gond nélkül be is toltam este mikor kiengedett.
Persze nem volt már az igazi, egy hónap, hiába fagyasztás, a párolgás miatt szárazabb lett, ez a képen is látszik. Viszont megígértem, hogy jön a recept, és nagy duzzogva kénytelen voltam elfogyasztani.
Mozart, és nem "echte" hiszen az egy golyó, pisztáciás mandulából, nugátkrémmel. A klasszikus torta verzió ugyanezt az ízvilágot tükrözi. A francia technológiákat alkalmazva, otthoni előállításra "butítva" pedig, az én fejemben ő, nagy betűvel:
Amire oda kell figyelni:
- a csokoládét mindig vízgőz felett melegítsük, ha nincs rutinunk. Mikor a fele felolvad, zárjuk el, és folytonos keveréssel olvasszuk fel a maradékot.
- az angolkrémnél nagyon fontos a hőkiegyenlítés, és a maximális melegítés 82-84 fok, különben kicsapódik, vagy túl fő és rántotta lesz belőle. Azért szoktam mondani, hogy 82fok, mert az edény még pont annyira tovább melegíti, hogy eléri a 84fokot.
- a zselatin lapokat (200 bloom-os), mindig jeges vízbe tesszük bele. Addig hagyjuk "ázni" még ruganyossá nem válik. Minden esetben kicsavarjuk és meleg anyaghoz adjuk, hogy feloldódjon.
- a felvert tejszín 90%-ban sosem azt jelenti, hogy kemény habot verjünk. A tejszín apró levegő buborékokkal teli, nem folyik, de nem is kanalazható, szóval nincs jobb szó rá, de egyszerűen "taknyos"
- a tejszínt mindig több részletben keverjük az alapkrémhez (így lazítjuk), ezzel megóvjuk a teljes összetöréstől és lágy, habos krémet tudunk készíteni.
- rengeteg kis morzsa van amit még fel tudnék sorolni, ezért a következő posztok ezek technikai oldaláról is fognak szólni Nektek!:)
MOZART TORTA (30×30cm)
Csokoládés tészta:
160g tojás
160g cukor
125g étcsokoládé (min. 60 max. 70%)
200g vaj
100g liszt
1g só
A tojást a cukorral kihabosítjuk habverővel, még ki nem fehéredik és legalább a duplájára nem nő. Közben vízgőz felett a csokoládét a vajjal felolvasztjuk 50 fokig. Óvatosan, vékony sugárban hozzáadjuk és habverővel eldolgozzuk. Hozzászitáljuk a lisztet egy csipet sóval és elkeverjük spatulával. 170 fokon sütjük előmelegített sütőben 12-15 percig keretben, vagy formában sütőpapírral.
Angolkrém:
500g tejszín (35%)
500g tej (2,8%)
200g tojássárga
50g cukor
Az egyik alapkrém a cukrászatban. De erről majd bővebben:)
A tejszínt a tejjel forralni kezdjük. Közben a tojássárgákat kikeverjük a cukorral. Mikor a tejes keverék felforrt, egy keveset a cukros sárgához keverünk, és jól elkeverjük egy habverő segítségével. Hőkiegyenlítünk, vagyis adunk hozzá még a tejből, majd visszaöntjük az egészet. 82 fokig melegítjük, alacsony lángon, és azonnal átöntjük, egy hideg tálba, hogy ne főjön tovább.
Tejcsokoládé mousse:
300g angolkrém
450g felvert tejszín (35%)
550g tejcsokoládé (40%)
A csokoládét 45 fokra melegítjük vízgőz felett. Hozzáadjuk az angolkrémet, és spatulával elkeverjük. Mikor összeáll addig turmixoljuk még ki nem fényesedik. Majd óvatosan legalább két részletben alákeverjük a felvert tejszínt ha 35 fokra lehűlt.
Pisztácia bavaroise:
450g angolkrém
10g zselatinlap
50g pisztáciapaszta
300g felvert tejszín (35%)
Az angolkrémet felmelegítjük a pisztáciapasztával, hozzáadjuk a beáztatott, kicsavart zselatint és turmixoljuk. Felvert tejszínnel lazítjuk mikor 35-40fok közötti az alapkrém. Óvatosan két részletben, hogy ne törjük össze a krémet.
Mogyorókrém ropogós:
150g ropogós karamellizált ostya (Ázsia bt.)
75g tejcsokoládé
175g mogyorókrém (pl. nutella)
A tejcsokoládét vízgőz felett 45 fokig melegítjük. Elkeverjük a mogyorókrémmel és átforgatjuk az ostyával.
Összeállítás:
- A csokoládés tésztát egy keretben sütöttem meg. Kivettem és hagytam hűlni.
- Közben elkészítettem az angolkrémet
- Először a csokoládés mousse készült el, ezt ráöntöttem a kihűlt tésztára, és betettem a fagyasztóba egy órára
- Marcipánt nyújtottam ki, amit pisztáciapasztával ízesítettem. Ezt ráillesztettem a csokoládé mousse-ra és visszatettem a fagyasztóba. (Egy kicsit még tapadt, könnyen ráragadt)
- A mogyorós ropogós elkészítettem és rákentem a marcipánra. Ismét vissza a fagyasztóba. (innen már mehet hűtőbe is)
- Elkészítettem a pisztáciás krémet, ezt ráöntöttem a ropogós rétegre és fagyasztóban hagytam, hogy kifagyjon egy éjszakán keresztül.
