Talán ez volt az a recept amit legtöbben kértek Tőlem még az "újraindulás előtt". Elhúztuk, mint a rétes tésztát, de ez van ha családban marad a tervezés, a kedves kérésektől a zsarolásig minden eszközt szabad (?) volt használni, és még persze itt-ott kell csínosítgatni. Például a fülek (a szövegért Zsiga felel, ő találta ki nekem ezeket a pofás szójátékokat), amik egyenlőre üresek, és vagy titokzatosnak tűnnek egyenlőre mit rejthetnek, vagy egyszerűen azt hihetitek, hogy a fejemre ejtettek és nem tudok magyarul (az utóbbi mérsékelten igaz rám).
Még egy kis idő és nagyon cuki lesz, és leginkább érthető, vagy legalábbis könnyen emészthető ígérem. (avagy trust me)
Általában, vagyis az esetek 99,9%-ban ha barátokhoz, családhoz ugrunk fel biztos valami édesség lapul a táskámban. Ez bevallom két okból van, egyrészt mert állandóan sütök itthon, és ennyit nem vagyunk képesek megenni, megpróbáltuk, de nem ment. És így mindig kapóra jön, hogy kihez lehet átvinni (akár több körben is, mert néha elszállok mennyiségekben) másrészről van olyan is, hogy kifejezetten készülök egy összejövetelre és ahhoz igazítom a sütésem, amúgy meg igen bele a vak világba...
Ez a kombináció késő ősz és téli hangulatra van hangolva. Ilyenkor igenis megérdemeljük a kalóriákat (azért találták ki a nagykabátot), a mézeskalács fűszer illata már önmagában is karácsony hangulatot idéz, és mindez párosul a sütőtök telt ízével. Az olvadó karamellás csokoládékrém már más világba repít, és a kis hólabdák egyenesen hívogatnak. Borzasztó, tudom! Miattam "vétkezett" egyik barátunk is az est folyamán. Először csak kerülgette, szagolgatta, léböjt kúra után igazi kihívás lehetett, míg bírta....aztán a felekből csak összejött 2-3 egész:) Ő a bűnös:
A tésztánál amire figyelni kell:
- tévhit, hogy a muffin attól jó, hogy összedobjuk és magától kell életre, az úgynevezett bögrés sütemények, gyorsak, mert egymást követően kell elkeverni a hozzávalókat, de nem mindegy hogyan?
- külön összedolgozni a folyékony/zsír alapú alapanyagokat és külön elkeverni a száraz alapanyagokat
- a száraz alapanyagokat átszitáljuk és a "folyékony" alapanyagokat jól kihabosítjuk (mindkettővel könnyítünk a tésztán, és elkerüljük a csomósodást.
A csokoládés karamellnél:
- ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor a cukor karamellizálódását segíthetjük vagy egy kis vízzel, vagy glükózzal (mindegyik késlelteti az égést, és nehezebben csomósodik, de több idő kell a karamellhez),
- ha teljesen feloldódott a cukor akkor keverjük, addig csak összenyomjuk és apró rögöket kapunk (alacsony lángon érdemes olvasztani, és fokozatosan emelni a hőt)
- karamell készítésnél, mindig figyeljünk oda, ha az edényben hagyjuk a nagy hő miatt tovább ég hiába vesszük le a tűzről (!)
- a tejszín legyen forró, különben összeugrasztja a karamellt és csomós lesz
- önmagában és hihetetlenül finom, de remek keksz tölteléknek, tortába, ajándékba...
- szobahőmérsékleten hagyjuk kihűlni, utána mehet a hűtőbe (nem fog kikristályosodni)
A krémsajthabnál:
- az ilyen típusú habok a legkényesebbek, hogy ne legyen fűrészpor érzetünk, a jó kihabosítás, megfelelő arány és a jó minőség azonban győzelmet arat
- ezalatt azt értem, hogy jó finom porcukrot vegyünk, én még rá is darálok egyet, hogy biztosra menjek
- a semmiképp nem margarinnal, hanem vajjal dolgozzunk, és áldozzunk a minőségire (ugyanez érvényes a krémsajtra)
- a keverőtál legyen és a többi hozzávaló is szobahőmérsékletű legyen
- újrafelhasználható, de várjuk meg még a hűtőből kivéve újra szobahőmérsékletű lesz az állaga
FŰSZERES SÜTŐTÖKÖS MUFFIN
Tejcsokoládés karamell:
70g cukor
175g tejszín
10g glükóz
25g szobahőmérsékletű vaj
120g összetört tejcsokoládé (min. 33%)
A tejszínt a glükózzal felforraljuk. A cukrot karamellizáljuk egy magas falú edényben. Levesszük a tűzről, elkeverjük benne a vajat, és óvatosan felöntjük tejszínnel. Újraforraljuk (elég sűrű lesz, nem kell egyáltalán visszaforralni) . Végül összetört tejcsokoládéra öntjük. Hagyjuk állni 1-2 percet, utána keverjük át egy spatulával, és turmixoljuk. Elkezdhetjük a tésztát, addigra pont kihűl és megköt annyira, hogy tölthető legyen.
Sütőtökös muffin:
50g cukor
100g barnacukor
100g tojás (2db)
75g olívaolaj
240g liszt
3g mézeskalácsfűszerkeverék (1tk)
6g sütőpor (2tk)
1g szódabikarbóna (1/4 tk)
300g megsütött sütőtök
A sütőt előmelegítjük 170fokra. A cukrot a tojással habosítjuk, vagyis addig verjük habverővel még ki nem fehéredik szinte és duplájára nem nő a mennyiség. A barnacukrot hozzákeverjük és vékony sugárban alacsony fokozaton az olívaolajat is. A megsült tököt átturmixoljuk, a felesleges vizet ami esetleg kicsapódik belőle leöntjük. Hozzákeverjük a tojásos tészta alaphoz. (Itt már nem dolgozunk habverővel, csak egy spatulával könnyedén aláforgatjuk)
A lisztet, a fűszerkeverékkel, a sütőporral és a szódabikarbónával elkeverjük, és két részletben, hogy ne törjön össze a habos tészta alapunk óvatosan átforgatjuk. Muffin formába kapszlival vagy anélkül, vagy torta formába töltjük. Én az előbbit választottam, mert vendégségben könnyebb egy kapszliból kiharapni a sütit. 15-20perc alatt megsütjük, várunk vele egy kicsit még kiesnek a formákból, majd rácsra tesszük és hagyjuk kihűlni. Közepét pedig egy kiszúróval vagy kiskanállal kivágjuk és megtöltjük a karamellkrémmel.
Krémsajthab:
120g krémsajt
100g szobahőmérsékletű vaj
1 vanília
200g porcukor
A porcukrot ledarálást követően még szitájuk is át. A vajat a sajtkrémmel habverővel krémes állagúra habosítjuk. Hozzáadjuk egy vanília kikapart belsejét (vagy esszenciát) és fokozatosan adjuk hozzá a porcukrot. Ha álló gépünk van nyugodtan hagyjuk 8-10 percig dolgozni, de mindig figyeljünk arra, hogy ne keverje ki a szélére. Habzsákba töltjük és kedvünk szerint formázzuk a sütik tetejét. Hűtőbe is tehetjük egy 10 percre, stabilabb formákat kreálhatunk vele.
