Lassan 2 hete várat magára a "nyulas-poszt", már-már a túlmisztifikálással tudnám azonosítani érzéseimet, de sokáig nem volt könnyű eldönteni, mennyi az amit megoszthatok (hiszen vannak köztünk állatbarátabb egyének is), mi az amit az én gyomrom is bír (mert sokáig radírozgatni kellett a fejemben), végül úgy döntöttem, a keményebb képeket még a gépemről is törlöm, amik akkor készültek, mikor nyulat nyúztunk...
A szomszédunk csirkék mellett nyulat is tenyésztenek, és 4-5 hónapos korban elérkezik a vágási időszak. Én furcsa oknál vezérelve, és tényleg beismerően bizonyítási vágyból felajánlkoztam, hogy segítek. Anno B. Lajosnál úgy éreztem papírkutyának tart, és ha már a ponty leütésénél rosszul voltam, akkor ezt biztos nem nézte volna ki belőlem. Sose mondta, sose tett rá megjegyzést, egyszerűen bennem alakult ki a "majd megmutatom" érzés. Elszántan elindultam késtáskámmal felszerelve, hogy bizonyítsak már magamnak...
Kudarcot vallottam, ott rontottam el, hogy beindult a simogatási reflex, majd a fog-e sírni, miközben határozott és állítólag fájdalommentes ütéssel meghal a terítékre kerülő nyúlhús. Miután azt a választ kaptam, hogy megesik, könnybe lábadt a szemem és arrább kellett mennem egy jó negyed órára. Ott küzdöttem magammal, hogy meddig engedi meg a lelki világom ezt a helyzetet.
Végül "riporterként" álltam, és amikor épp nem sokkos állapotba kerültem a látványtól, kérdezgettem, ami csak eszembe jutott. Addig tekintettem rá "nyuszinak" még nem érkezett el a kibelezési fázis, onnantól kezdve hús volt, és új ösztönök léptek életbe: a de finom lesz....nyamnyam...
Papírkutya nem vagyok, és azt hiszem teljesen normális érzéseken mentem keresztül...
A nyulakat 4-5 hónapos korukban érdemes levágni, mert ekkor még húsuk puha és nem rágós, kevesebb időt igényel a sütése, húsának íze lágyabb, mája legjobb formájában van. Fontos az is, hogy pecsenyenyúlként árult előre csomagolt nyulak íze össze sem hasonlítható vele, főleg, hogy ki tudja mit esznek...A szomszéd nyulak zöldségeken, gabonákon, és egy fontos nélkülözhetetlen tápkiegészítőn élnek elkerülve a betegségeket.
A feldolgozásnál 2 dologra esett a választásom. Mivel első nyúlhúsomat készültem felavatni, egyrészt egybe sütöttem meg, belsőségét, a máját pedig külön használtam fel.
Narancsos sült nyúl roppanós zöldségekkel
1 nyúl
2ek reszelt narancshéj
4-5 g fokhagyma
olívaolaj
só
méz
kakukkfű
rozmaring
Most már azt is lehet mondani, nálam ez általános pác. Nem tudok mit tenni, nem törekszem újító bevetésekre, mert imádom a citrusos-méze kombinációkat (így bárány és kacsamell esetében is alkalmazom)
A nyulat bekenem, megszórom a fűszerekkel. És egy tepsiben lefedve 220fokon 15 percig sütöm. Majd átállítottam a hőfokot 180fokra és még 90percig sütöttem. Ebből egy óra volt még alufóliával lefedett állapotban, és az utolsó harminc percben sült nélküle.
Az a jó, hogy a fűszerek és a sütés megteszik a maguk dolgát, nekem meg semmi gondom, macerám nincs vele.
A visszamaradt pecsenyelevet, tepsis mártássá varázsoltam.
Tepsis mártás (Szakácsok könyve)
A húst kivéve, a megmaradt szafttal a tepsit közepes lángra teszem, és hozzáadok 200ml fehérbort. Felkaparom az alját és szirupos állagúra forralom. Majd hozzáadtam 200ml zöldségalaplevet, viszsaforraltam és hozzáadtam 1tk beurre maniét. Sűrűsödésig keverem, átszűröm és a húsra öntöm.
Beurre manié:
A dagasztott vaj elkészítéséhez, 2:1 arányban keverünk el olvasztott vajhoz finom lisztet. Többet szoktam készíteni,mert a hűtőben eláll és nem romlik meg egyhamar.
Roppanós zöldségek:
1 édesburgonya
kis csokor répa
2 marék kelbimbó
vaj
só
A zöldségeket megtisztítom, felaprítom és sós lobogó vízben blansírozom őket 3-4 percig külön külön. Majd olvasztott vajon forgatom át, mielőtt tálalnám.
