"Töltött káposzta"

Nem igazán értem a Goldenblogot, utolsó percben kaptam a hírt, hogy drukkoljunk Reninek, én meg amatőr módon klikk itt-ott, és szavaztam rá egyet, akkor még az élen állt. De, szomorú, néztem magam elé, hogy küzdünk itt, vagy szembeszéllel..., a végeredmény pedig ugyanaz, lássuk be a nagyközönség a jóra nem kapható, marad a régi bevált recept, holott az új is annyi idő, sőt lehet akár olcsóbb is. És nem arra gondolok, hogy együnk minden reggel kaviárt pezsgővel, és hogy a kobe marhát csámcsolgatva igazi gasztroélményben lesz részünk. De nehogy már tényleg itt tartsunk? De igen, itt tartunk. Sajnálom.

Sosem értettem ezt a két végletet, és reméltem, hogy nagyobb a tábora a középútnak. Nem tudok azonosulni, a csillagos éttermi beszámolókkal, de tetszik ha valaki otthon kísérletezik, nem tudok mit kezdeni egy olyan oldallal sem ami a nosalty koppintása. A Nosalty baromi jó kezdeményezés, mai napig zömében színvonalas, látszik hogy kellemes kis közönség alakult ki, jó receptek, a fenébe is én is felmentem pár recepttel, mert tetszett, hogy akár ismeretlenül is, de vagyunk mi fanatikusok, és élmény egymás receptjeit bogarászni. Hát ez van, meg a töltött káposzta, új fűszerezéssel (a helyzet az, hogy hidegen is finom, vagy csak nagyon éhes voltam hazaérve):

kelkáposzta

darált marhahús

tört római kömény

tört koriandermag

mustármag

só,bors, paprika

kurkuma

alaplé

hagyma

joghurt

hajdina

Itt minden ugyanaz, mint ahogy a nagymama készítette, leszámítva, hogy kellel és hajinával készült és más fűszer kerül bele. A hajdinát sós vízben kb. 15 perc alatt megfőzöm. Közben a karamellizált hagymákat (nagyon lassan sütöm vaj és olívaolaj keverékén) elkészítve hozzáadom a fűszereket, 2-3 percig pirítom, még a mustármag elkezd pattogni, ekkor kerül bele a darált hús, amit átforgatás után felöntök egy kevés alaplével és 20perc alatt "előfőzöm". A kelkáposztát blansírozom lobogó vízben, majd beletekerek annyi hús és hajdina keveréket amennyi belefér. (persze lehet rizzsel is lazítani, vagy lehet csak egymásra helyezni a rétegeket és nem tekercselni). Aztán jöhet a rétegelés:kurkumával elkevert joghurt (esetleg egy kis sóval), betekert darált hús, és megint joghurt. Kb.180 fokon sütöttem még meg nem pirult a teteje (max. 30perc). Tálalásnál persze aprított koriander került rá.

kókusz, az egzotikus, és a karamell

Ember rám szólt, hogy hanyagolom a blogom, ezek szerint olvassa:) Úgy pörögnek a napok, és azon kapom magam, megint eltelt egy év, de az hagyján öregebb is leszek vele! A BG és DG napok több kellemes érzést hagytak bennem mint rosszat. Örültem, hogy sokan visszajöttek egy desszert után, hogy ilyen jót még nem ettek, örültem, hogy végig kóstolták a blogtársak is, akiknél a két fiú ételeit emelném ki (zöldséges lasagne és vietnámi tekercs Lorientől és Horasztól), többiek is persze baromi jók voltak, de személy szerint nálam ők vitték a pálmát. Francokat, most jut eszembe Gabojsza töltikéje! Hú az is elférne vasárnaponként az asztalon!:)

A téli desszert sikerén felbuzdulva került elő megint ez a kombináció némi könnyedséggel, és más jellegű fűszerekkel a pultba. Nekem nagy kedvenc a kókusz, és ridegen hagy az is, hogy a kókuszgolyó, nem más, mint a "nemes hulladék". Vagyis szinte minden sütemény, szelet, tortaszél összegyúrása, amit ki nem lehet dobni. Olyan, mint a párizsi, de legalább tényleg jó alapanyagból van összegyúrva.

beindultam, mert pár hetes munkával összeállt végre az operaszeletem, a sabayonos mogyorós tortaszelet, fejben már áll össze a rózsavizes epres tortaszelet, a somlói galuska, és még ezer egy, holnaptól két napig pedig a fagyiba osztottam magam, és előálltam pár gondolattal, mint a paszternákos barack, az édesköményes ananász, a kaliforniapaprikás karamell fagyi, készítenék én még vodkás uborkát is a személyzetnek, hogy jó legyen a kedv:) nem is sorolom nyár van, egy kicsit lenézünk a Balatonra is, és már számolom vissza a napokat...szeretnénk semmit se csinálni, ránk fér. Tipikus lett nagy teraszunk, és alig van időnk kiülni napozni hétvégén...ezért kényszerpihenőre utaltuk magunkat.

Szóval az új kis kókusz toronynál nem lettek nagy változások, szerették a vendégek azt a kókuszmousset amit télen is készítettem, csak ehhez egy mangós-maracujás töltelék került, sok-sok fűszerrel (csillagánizs, vanília, szecsuáni bors, fahéj, kardamom, gyömbér) és mangóval készült csokoládés tejszínkrém. Igaz egy hete nincs a cukiban, az ok pedig az, hogy valószínűleg átvariálom tortaszeletté. Valamiért a közönség jobban viszi szeletben, mint formában, sőt azzal, hogy a feketeerdőn például megnöveltem a habot, pörögnek a tányérok vissza a feltöltésért...szeretjük a nagy adagot? nem hiszünk a kevesebb néha többen? nem tudom, de kíváncsi leszek mit fognak hozni az új adók. Azt mondta Mihályi Laci, hogy a cukorra úgy kell tekintenünk mint a fűszerre, hozzátenném mint az aranyra. Bár én mellőzöm ahol tudom, sokszor használom tényleg csak fűszerként.

Mostanában kiállok a pultba is dolgozni, sokan jönnek, kell a segítség, nekem meg jó kiszakadni a műhelyből (kezdtem megbutulni a fehér csempétől). És néha azért elgondolkodom, de rátok hagyom a választ: Egy tányérra átlagosan két sütemény kerül (tortaszelet és egy krémes a klasszikus) és nem meglepő az sem, hogy ehhez előételként egy fagyikehely társul, vagy francia desszerttel zárják le. Mi itthon ha egyet elfogyasztunk ketten már kidőlünk. Van határ? Logikus, egészséges, minőségi vagy mennyiségi, vagy élvezeti határ, hol a habzsolás? Háborúban is mindig jól fogyott az édesség azt mondják.

belsőséges, zahtar, és bulgur

Az időpont mikor először találkoztam a zahtar fűszerkeverékkel bőven egy évre tehető, és bár rögtön lenyűgözött, azzal a lendülettel el is felejtettem. Aztán télvíz idején ismét a hummus bárban találtuk magunkat, és akkor ott egy olyan sült hagymás szív-máj kombinációt sikerült enni, hogy megint elragadott az íz, és ismét feledésbe merült. Múltkori fűszerbeszerző körutam alkalmával viszont szembenézett velem én meg vele. Megvettem.

Maga a keverék a következő fűszerekből áll: szezámmag,kakukkfű, búza, só, szumák és különféle szárított zöldfélék (ez már opcionális pl: oregano, majoranna, koriander, akár kömény), egyszóval dobjuk bele ami otthon akad.

Én első körben azért megvettem a hivatalosat és ezután fogom itthon "kikeverni".

Kacsabelsőségek Zahtarral és paradicsomos bulgurral

kacsazúza

kacsaszív

pecsenye kacsamáj

só

zahtar

fokhagyma

hagyma

vörösbor

paradicsomlé

olívaolaj

A hagymákat felszeletelem, és olívaolajon üvegesre párolom, hozzáadom a felszeletelt szívet, és zúzát, enyhén átpirítom, és hozzáadom a fűszerkeveréket. Ezután felöntöm kevés vörösborral és visszaforralom. Egy kis paradicsomlé és lefedve főzöm még meg nem puhul. (Közben egy kis vizet adok mindig hozzá). Csak a végén teszem bele a májat, mert 2-3 perc alatt megsül, ekkor már "ragusabb állagúvá" válik a kacsazúza és szív "kombó". A végén lehet még sózni is.

Paradicsom

uborka

menta

petrezselyem

citrom leve

só

bors

bulgur

alaplé

forró víz

Általában 1/3 alaplevet és 2/3 forró vizet öntök a bulgurra. 15 perc alatt bőven beszívja a levet.

Közben felkockázok paradicsomot, uborkát (eltávolítva a leves részüket), felaprítom a zöldfűszereket, hozzáadom a bulgurhoz, sózom-borsozom és egy jó adag frissen facsart citromlével savanyítom (ez persze egyéni ízlés kérdése).