(csokoládés) VASÁRNAPI SÜTEMÉNY (karamellzált olívabogyóval)

Bent a "gyárban" nem ért még sok meglepetés, finom letisztult tányérok, némi csavarral. Mikor eljutottam oda az első napokban, hogy akkor állítsuk össze a sajttorta tányérdesszertet, és mikor megláttam, hogy karamellizált olívabogyót teszünk bele (ez csak az utolsó pillanatokban tudatosult bennem, mert addig héberül mondták, én meg okosan bólogattam, de fogalmam nem volt, mi a fenéről beszélnek), na akkor azért kikerekedett a szemem. És nyilván meg kellett kóstolnom, és nyilván eszméletlen finom volt, és persze, hogy azóta itthon is van, és persze, hogy még salátába is teszem és kekszbe, és macaronba is baromi jó lehet, és tulajdonképpen univerzális...viszont nagyon megosztó, ezt előre mondom. Ha valaki nem szereti az olívabogyót ezután sem fogja.

CSOKOLÁDÉS VASÁRNAPI SÜTEMÉNY KARAMELLIZÁLT OLÍVABOGYÓVAL

Karamellizált olívabogyó:

100g aszalt fekete olajbogyó
100g cukor
100g víz

Ez a mennyiség, elég lesz otthonra egy darabig. A trükk, hogy az aszalt olívabogyóból egyszerűen el kell tűntetnük amennyire csak lehet , a sósságot, amit amúgy szeretünk. Ehhez 4-5 alkalommal először is forró lobogós vízbe tesszük fél percekre, utána pedig lecsöpögtetjük. Én minden egyes blansírozásnál, utána hideg vízbe teszem őket, mert így nem fog szétesni, és pépesedni. A vizet természetesen mindig cseréljük, a hideg és forró vizet is.

Utána egy edénybe, a cukorral és vízzel, addig főzzük, még szirupossá nem válik, és enyhe karamellás ízt nem kap. Kihűtjük és apró darabokra vágjuk.

240g vaj
250g cukor
260g tojás(4 nagyobb)
1 vanília
1 citrom héja

A vajat a cukorral, a vaníliával és a citrom héjával kihabosítjuk. Majd egyenként folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tojásokat.

350g liszt
60g kakaó
8g szódabikarbóna
5g só

A szárazanyagokat elkeverjük. Átszitálva hozzáadjuk a felét a vajas keverékhez.

120g tej
120g tejföl

A tejet a tejföllel elkeverjük és hozzáadjuk a tésztához folyamatos keverés mellett. Majd a másik felet a szárazanyagokból.

Most pedig az opcionális, bár szerintem nélkülözhetetlen elemek:

2-3 ek kandírozott, aprított narancshéj
4-5 ek tejcsokoládécsepp (hú mikor meleg, és felvágjuk a süteményt és olvadt még...hjúj)
2ek aprított karamellizált olívabogyó


Ezekkel átforgatjuk a tésztát, és kivajazot formában sütjük 160-170 fokon kn- 45-50 percen keresztül.


Bon Appetit! :)

(majdnem) KLASSZIKUS MALABI

Több dolgot is be kell pótolnom, de az első mindenképpen az, hogy tartozom Répatortának  egy válasszal. Sőt egyből többel! Nagyon jól esett, hogy szeretne így ha virtuálisan is, de jobban megismerni. Aztán azon gondolkodtam, hogy annyi mindenről beszélek állandóan (mondjuk ki, be nem áll a szám), hogy már egy nyitott könyv vagyok Nektek. De akkor felkérésnek eleget téve (nagy örömmel) lássuk mi is vagyok én 7 pontban:

1. Egy éven belül másodszorra vagyok kényszer pihenőn a munkámat tekintve. Először egy országváltás, és fél év nyelviskola szakított el a legkedvesebb helyemtől, a műhelytől. Most pedig egy sunyi gerincprobléma, amiért most 30 évesen megtudom milyen lesz majd 80 évesen. Úgy döntöttem értettem a célzást, ígérem fékezem magam, és meg fogok gyógyulni. Ennek még nincs itt az ideje. Ez a kis kényszerpihenő ráébresztett arra, hogy nem tudom tartani az egyensúlyt. Ha dolgozom, akkor, mint az igás ló és bár senki nem kéri tőlem,de ezer fokon kell égnem, és szomjazom az adrenalint. Ha pedig nem, akkor rettentően lusta tudok lenni...kénytelen voltam a naptáramba napirendet írni, különben ki nem keltem volna az ágyból...

2. Nagyon szeretnék már saját lakást, vagy egy kis tornácos parasztházat. Teljesen felőröl, és nem hagyja kiteljesedni a fészekrakó énem az állandó lakás bérlés. Belefúrjunk a falba? Egyáltalán belefúrhatunk a falba? Meg vegyük? Jó lesz ez máshova? Szeretnék egy saját falat, amit úgy fúrok ahogy akarok, és ha elvétem, akkor megkérem azUram, hogy hozza helyre.

3. Rajongok a fantasy és sci fi jellegű filmekért (A végtelen történetet lassan kívülről fújom), és majdnem sírtam, mert Leonardo di Caprio nem kapott Oscart. Az élet tök igazságtalan. :)

4. Igazság, na hát ha megkérdeztek 10 barátomat 9 azt fogja mondani naiv vagyok, 1 pedig azt, hogy nem is (de ő csak nagyon kedves akar lenni). Én ezt úgy fogalmazom meg, hogy én még mindig annyira rendületlenül hiszek az emberekben, meg az igazságos lépésekben, és mindezekbe ráadásul annyira beleélem magam, hogy utána konkrétan felkenem magam a falra, és hetekig kell onnan engem lekapargatni. De erősödöm, csak nem értek azzal egyet, hogy naiv lennék. Szerintem ez lenne a normális hogy mindenki hisz, és mindenki segít, és nem hátba támad. A világ fura nem én.

5. Világ, pár éve rajzoltam egy világtérképet és bejelöltem rajta, hova szeretnék eljutni az életben. Sajnos egy éve nagyon áll a projekt. Eddig nagy kaland volt itt kint élni, de most már megszoktam, és érdekes, a tenger sem vonz úgy (tényleg tiszta hülye vagyok). De persze ha más tengerpartra jutnék el...az mindjárt más lenne!:)

6. Mindjárt közeledek a 7. ponthoz, így miután ez a kis édesség blogom, még mindig félek leírjam vagy ne. Na jó de...szóval, tudjátok, amikor nagyon szomorúak vagyunk MI NŐK, mikor épp semmihez nincs kedvünk..hát akkor a fél várost fel kell kutatnunk, és van hogy egy hétig csak erről beszélek (de csak azért sem csinálom meg otthon, mert nem és kész, ugye...MI NŐK ezt értjük, és azUramat az őrületbe kergetem)
mert NEKEM bizony csak úgy nevezem sittes éttermi brownie kell, vanília fagyival, műcsokiszósszal, és tejszínnel (amit mindig lekotrok), és ha lehet akkor karamellizált banánnal....hát ilyen egyszerű az én lelkem, és a boldogságom kulcsa.

7. Néha nagyon vágyom arra, hogy párhuzamosan több életem legyen, mert annyi minden szeretnék még lenni, csak nem fér be. Azért törekszem, és ha van lehetőség lecsapok. Szóval vagy ebben az életben, ha már párhuzamos nincs, vagy soha, de szeretnék még: keramikus lenni, ékszerész, táncos, stylist, festő, és anya.

És akkor másodszor is, íme a recept. Vagyis képek...megőrültem, vagdaltam, aprítottam, így tettem, úgy tettem, aztán négyféleképpen sikerült variálnom és tányérra tennem a desszertet. Szóval kedves olvasóim, kis képnézegetés, remélem tetszik Nektek, ez már az új objektívemmel van (szorgosan tanulom és Renit bombázom általában a hülye kérdéseimmel):

És a végén már nagyon eldurvult a helyzet, olvadt aminek olvadnia kellett: 

A klasszik malabi, áll tejből, vaníliából (jobb helyeken) és a tetején egy adag cukros gránátalmaszirupból, és tört pisztáciából (akkor már nagyon jó helyen vagyunk). Keményítővel vagy rizsliszttel lesz puding állagú és itt az Izraeliek nagy kedvence. Trafikra emlékeztető bódékból árulják, hol bizarr, hol egész elfogadható környezetben. 10 sékelért bárki kanalazhatja, ott helyben meglocsolják szörppel (jáj) és átadhatjuk magunkat a műanyag dobozos, műanyag kanalas élvezetnek. Én nagyon akartam, hogy nekem ez majd nagyon fog ízleni, de egyszerűen nem bírtam. Pedig én vagyok a legnagyobb streetfood rajongó, most már az a játék, hogy hol esszük a legolcsóbb de legjobb falafelt. Most 6 sékelnél járunk.

MÁLNA ZSELÉS MALABI PISZTÁCIÁS PISKÓTA MORZSÁN. GRÁNÁTALMA FAGYLALTTAL ÉS RÓZSAVIZES TÁPIÓKA GYÖNGGYEL

Ha nem akarjátok így rendezgetni, én csak unatkoztam...:) akkor mindent bele egy pohárba! És ha más ízre vágytok akkor a műsoromban még így készítettem el: NARANCSVIRÁGOS RIZSPUDING  (katt a címre:))

Pisztáciás piskóta:
1. kiválóan működik ezzel a recepttel is: PISZTÁCIA PISKÓTA
2. de tudok ennél még jobbat, csak pihentetni kell egy éjszakát:

120g tojás
155g cukor
1g só
65g tejszín
120g liszt
2g sütőpor
30g olvasztott (de nem meleg) vaj
70g pisztáciapaszta

A cukrot a tojással kihabosítjuk, fokozatosan hozzáadjuk a tejszínt. A lisztet, a sütőporral és a sóval átszitálva hozzáadjuk. Szépen óvatos mozdulatokkal elkeverjük a szárazanyagot a folyékonnyal. Ne törjük össze a tésztát. És..... lefóliázzuk.:) Hűtőben pihentetjük egy éjszakán át. Másnap 160 fokos sütőben 12-15 perc alatt készre sütjük.

Ha ilyen "földet" szeretnétek készíteni, akkor fagyasszátok le a kisült, kihűlt tésztát, és másnap a jégdarálóban (turmixban), őröljétek finom szemcséssé.

Malabi:

50g rizsliszt
300g tej
500g tejszín
125g cukor
1 rúd vanília
4g zselatin (2 lap)

A zselatint jeges vízbe áztatjuk. (Ha pohárban készül el, semmi szükség nincs a zselatinra! :)) A rizslisztet kikeverjük kevés tejjel. A maradék tejet, a tejszínnel és a cukorral, a vanília kikapart magjával felforraljuk. Majd ráöntünk egy keveset a rizslisztes keverékre és visszaöntjük az egészet az edénybe. Forraljuk 1-2 percig, közben folyamatosan keverjük (habverővel), mert könnyen csomósodik.
Félrehúzzuk, elkeverjük benne a zselatint, és keretbe töltjük. (én tortagyűrűt használtam, az alját pedig kifeszítettem, kiágyaztam folpack-kal). Betesszük a hűtőbe pihenni.

Málnazselé:
160g málnapüré
15g cukor
3g zselatin (lap)

A zselatint, jeges vízbe áztatjuk, majd kicsavarjuk. A gyümölcspürét felmelegítjük a cukorral. Félrehúzzuk, elkeverjük a zselatint, és hagyjuk kihűlni szobahőmérsékleten. Néha kavarjuk meg, hogy ne legyen bőrös a teteje. Ezután már nyugodtan ráönthetjük a megdermedt "tejpudingra", nem fog elszíneződni, sem belefolyni.
Hagyjuk állni az egészet egy éjszakán át, ha vágni akarjuk.


A tápiókagyöngynél, csak arra kell figyelni, hogy egy éjszakára hideg vízbe áztatunk 2-3 ek tápiókagyöngyöt. Másnap átmossuk. Készítünk egy rózsavizes cukorszirupot (én tettem bele egy kis színt is) és abba főzzük alacsony lángon addig meg nem duzzadnak kaviárszerűre. Utána hideg rózsavizes cukros vízbe szűrtem le, és hagytam állni felhasználásig (nem ragadnak össze)

A fagyinál csaltam. De jól jött ki:) Nincs fagyigépem....MÉG!:) de addig azzal dolgozom ami van, és vettem a boltba dobozos fagyit, azt kevertem el gránátalmasziruppal, majd tettem  vissza a fagyasztóba. És onnan kanalaztam a malabi mellé. :)

Bon Appetit!:)

(gesztenyekrémes) RIBIZLI KUGLÓF (csokoládéval)

Elkezdődött az iskola, csak az iskolapad helyett márvány asztal felett okosodom...
Otthon mindig nyaggattak, hogy legyen már egy papírom, vagy épp ellenkezőleg a papír semmit sem ér. Én egyet tudtam biztosan, egyszer el fogok menni egy iskolába, de nem otthon. Ennek több oka volt, de a lényeg, hogy úgy érzem nem hiába vártam erre, mert egy kötelező körnek éreztem azért mégis csak legbelül, úgy néz ki megérte és álomszerűvé vált.
Második héten megkérdezte a Tanár mi a fenét keresek itt, látja a technikámon, hogy én ezt már mind tudom. Ebből aztán egy egész kis fél órás beszélgetés lett ahol elmondtam ki vagyok, miért vagyok itt és miért jó ez nekem. Egyrészt, mert tanulni sosem árt, és igenis vannak lyukak a tudásomban, és ő ezt nem tudja, de lehet, hogy elméletben tudom, de a könyvekben sosincs szó a gyakorlatról. És bár lehet, hogy technikailag semmi kifogásolni valót nem lát, én azért minden alkalommal totál rácsodálkozom olyan módszerekre, amit úgy tudnék megfogalmazni, hogy a könyvben a sorok között van és azt eddig nem láttam. Másrészről, ezt nem mondtam neki, ez nekem mindennél fontosabb, az az önigazolás. Jó érzéssel tölt el, (igazából fenomenális), hogy mikor készítünk valamit tudom, hogy mikor, miért és mit. És ez erősít. Hogy azért nem hiába ültem én a könyvek felett, és nem hiába 4 évig otthon, munkahelyen, főzőiskolában tanítottam, készítettem, megrajzoltam, kiviteleztem, ésatöbbi...nekem ez nagyon kellett.
És akkor június végén, elmondhatom tessék hivatalos cukrász vagyok. Régen másokért akartam, mert annyira éreztem az elnyomást, most már magamért, és így sokkal szórakoztatóbb. Az megint más kérdés, hogy a suliban múlt héten Pascal Tepper tartott kenyér kurzust, és egy terem választott el minket, ahova azért én szünetben nyilván beszöktem. És megállapítottam, hogy csodálom azokat akik kenyeret sütnek, nekem meg elég az az öröm ha megehetem. A kurzus alatt jön még Christophe Michalak is...például.:)
Mikor ideköltöztünk Tel Avivba, az uram unokatestvére hozott nekem egy bizonyos kuglófformát. A bizonyos azt jelenti, hogy évek óta álmodoztam róla, de annyira drága volt külföldről megrendelni, hogy le is tettem róla...aztán felfedeztem Haifán, el sem hittem, hogy ráadásul az eredetit lehet itt kapni, de épp nagy bevásárlásban voltunk, és rohannunk kellett, így maradt a kirakatban. Aztán a lakásavatón ő volt számomra az est fénypontja....:)

GESZTENYEKRÉMES RIBIZLIS KUGLÓF CSOKOLÁDÉVAL

140g vaj
100g cukor
60g tojássárga (kb. 3 db)
90g tojásfehérje
70g cukor
95g kézmeleg tej
190g liszt
6g sütőpor
200g gesztenye paszta (Bonne Maman közismertebben a lekvár márka)
150g fagyasztott ribizli

A vajat a cukorral krémessé keverjük. Hozzáadjuk fokozatosan a tojássárgát. Egy másik száraz tálban felverjük a tojásfehérjét, hozzáadva szintén fokozatosan a cukrot. Óvatosan beleforgatjuk a habos vajaskrémbe. Majd vékony sugárban hozzácsurgatjuk a tejet, két részletben beleforgatjuk a szitált sütőporral elkevert lisztet. Végül a gesztenyét és a fagyasztott ribizlit. Fontos hogy a ribizli fagyott legyen, mert így nem színezi el a tésztát, és szép kis piros pöttyök lesznek egy absztrakt színkeverék helyett mikor felszeleteljük. Nekem a formám nagysága miatt 160 fokon sütve egy óra alatt lett kész. De adagolhatjuk kisebb formákba és akkor felére lecsökkentjük a sütési időt. Ne akarjuk azonnal kivenni a formából, könnyen megtörhet, várjunk még kihűl. És ha nem vagyunk abban biztosak, hogy szuper tapadásmentes formánk van, akkor kenjük ki vékonyan vajjal.
Az uram kérésére egyszerűen csak felolvasztottam egy kis étcsokoládét, hozzáadtam 2 tk. mogyoróolajat és azzal csurgattam végig miután kihűlt. (Így a csokoládé azonnal megkötött rajta és ropogott mikor ettük)