(pirított szezámos) ALFAJOR (dulce de leche-vel)

Van egy olyan érzésem, hogy sok mindenre lehetne fogadni, mi számít itt Izraelben "nemzeti" édességnek.
Igazából minden. A rétestől a baklaváig tulajonképpen minden előfordul, és nagy becsben is tartják, főleg ha még nagymamától örökölt a recept. 
Egyet viszont nem gondoltam volna, hogy mégis, hogy a fenébe került ide szinte minden bolt polcára az alfajor. Nevezzünk inkább naívnak, mint sügérnek, hogy nem látom a fától az erdőt. Helyből az Ulpanon (ahol tanuljuk a hébert), csak 3 brazil, 2 argentin  és egy ecuadori csoporttársam van.
Carlossal, aki Ecuadorból jött  hamar megbarátkoztunk, építésznek tanul, és imádja az édességeket. És igen, neki ez a kedvenc édessége. Pontosabban neki is. Párszor vittem már a suliba sütit, de ez úgy fogyott el, hogy nekem például már nem is maradt. Az egy dolog, hogy ajándékba vittem, de nem bántam volna ha még elcsípek egyet...Denis, aki pedig Argentinából jött, azt mondta, egy- az egyben olyan, mint amilyet a nagyi készít, csak ő ugye kókusszal. 
Itt már a pékségekben és a boltokban is, van fehércsokoládéval, étcsokoládéval borított verzió is.  Ez már tök amerikai verzió, de nem rontották el egy csöppet sem. Ha pedig nagyon kutakodunk akkor azt mondják Spanyolországból jött, bár Carlos azt mondta, tőlük, Denis pedig, hogy nem igaz, mert tőlük...a lényeg az, hogy van. És az egyik legjobb dolog a világon, ebben egyetértettünk.




ALFAJOR(ES) PIRÍTOTT SZEZÁMMAL

185g kukoricakeményítő
185g liszt
1 csomag sütőpor
1/2 kk fahéj
185g puha vaj
135g cukor
1kk citromhéj
4 tojássárga

dulce de leche (a boltból)

A keményítőt, a lisztet, a fahéjat és a sütőport átszitáljuk. A vajat a cukorral, a citrom héjával, habosra keverjük. Hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját, és óvatosan alákeverjük a szárazanyagot (lisztes keveréket).
Tegyük be a hűtőbe becsomagolva, egy fél órára. Nyújtsuk ki, (amilyen vastagra szeretnénk a végeredményt, annak a felére), szaggassunk kis köröket, majd sütőpapíron süssük kb. 12 percet 170 fokon. A lényeg, hogy mikor kiszedjük, még puha legyen, és ne legyen barna sem a széle, sem a teteje. Épphogy színt kapjon. 
Mikor kihűltek jöhet a karamellkrém a közepébe, és forgassuk át szárazon lepírított szezámmagba, vagy maradjunk az eredeti verziónál és forgassuk kókuszreszelékbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése